2010. augusztus 31., kedd

Életművészek klubja

Végre eljött az este 7 óra, és elkezdődött a Bohémélet a Móricz Zsigmond Színház Nagyszínpadán. Egyszerű díszlet és fantasztikus színészi teljesítmény az összes szereplő részéről. A sztori röviden. Adott egy író (Marcel allias Debreczeni Csaba) akit kilakoltatnak, mert nem tudja fizetni a lakbért. Jön az új lakó (Schaunard allias Csuja Imre), aki szintén művészember, egy zenészt tisztelhetünk benne. Nem sokkal később összeismerkednek és örök barátságot kötnek, majd csatlakozik a baráti körhöz egy albán festőművész (Rodolfo allias Széles László) is, akinek nincs tartózkodási engedélye. Napról napra élnek, örülnek ha ki tudják fizetni az albérletet és van étel az asztalon.
A festőművész első látásra beleszeret egy lányba (Mimi allias Hámori Gabriella), aki a barátnőjéhez érkezett, de mivel ő a börtönbüntetését tölti, így nincs hova mennie. Egy éjszakára Rodolfo befogadja Mimit, aki később egy bárban kap munkát.
Időközben Marcel is rátalál az igazira és amikor új munkalehetőséget kap, maga mellé veszi a lányt (Musette allia Szandtner Anna) is.
Néha jól élnek, néha nem. Van hogy van pénzük, van hogy nem. Amikor nincs éheznek, vagy néhány penit szerencsejátékba fektetnek, hátha összejön az ételre való. Amikor van pénzük, akkor viszont úgy élnek mint az urak. Mulatoznak, kocsmáznak, szórják a pénzt. Viszont vannak akik ezt az egyik napról másikra való életet nem bírják, így minden szempontból tragédiával végződik az egész.
Nekem legjobban Rodolfo és a kutyája Baudelaire (Takács Nóra Diána) karaktere tetszett. Rodolfo a szenvedélye miatt, és azért mert mindig ki tudja húzni magát a bajból. A jég hátán is megél. Baudelaire pedig azért, mert nagyon édes kiskutya, hűsége és szeretete gazdája iránt határtalan.
Ami érdekes és egyben fantasztikus élmény volt még, hogy a karakterek töltötték be a narrátori szerepet is. Közvetítették azt a szituációt és környezetet amiben játszódott a jelent. Örülök hogy egyszerű díszlettel oldották meg a darabot, mert így a narráció segítségével a közönség használhatta a képzelőerejét is, mintha könyvet olvastunk volna.
Aki kimaradt lemaradt. A közönség mindenesetre negyedórás vastapssal értékelte Bohémélet című előadást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése